A Margitszigeti Színház idén nyáron ismét egy nagyszabású opera-premiernek ad otthont: július 24-én Giuseppe Verdi monumentális operája, a Nabucco kerül színre, világszínvonalú nemzetközi sztárok előadásában.

Világsztárok a főszerepekben

Hűen a színház hagyományaihoz, a budapesti operaelőadások vezető szerepeit ezúttal is a nemzetközi operavilág élvonalába tartozó énekesek alakítják – olyan művészek, akik Verdi érzelmekkel teli Nabucco-ját már a világ legrangosabb színpadain is énekelték.

A babiloni király, Nabucco címszerepében a világ egyik legkeresettebb Verdi-baritonja, George Petean lép színpadra. A kolozsvári születésű művész a Bécsi Állami Operaház, a Royal Opera House Covent Garden, a Zürichi Operaház, a Gran Teatre del Liceu, a Bajor Állami Operaház, a Metropolitan Opera, az Arena di Verona és a milánói La Scala vezető baritonjaként ismert. A címszereplő valós történelmi alak: II. Nabú-kudurri-uszur, az Újbabiloni Birodalom második királya, az Istár-kapu építője, aki Kr. e. 6. században élt, meghódította Júdát, és fogságba hurcolta a zsidó népet.

Nabucco fogadott lányát, Abigaille-t Oksana Dyka alakítja, a lenyűgöző hangú szoprán, aki rendszeresen lép fel a Turandot, Aida, Tosca és Pillangókisasszony címszerepeiben a MET-ben, az Arena di Verona-ban, a Royal Opera House-ban és a világ számos vezető operaházában.

Fenena, Nabucco lánya szerepében azerbajdzsáni mezzoszoprán, Elmina Hasan hallható, aki 2024-ben Párizsban énekelte e szerepet a világhírű Plácido Domingo oldalán. Bűbájos hangját már a milánói La Scala, a Bécsi Állami Operaház és a londoni Royal Opera House közönsége is elismeréssel fogadta.

Ismaele, Jeruzsálem királyának unokaöccse szerepében a fiatal és karizmatikus velencei tenor, Riccardo Gatto lép fel, akit generációja egyik legígéretesebb tehetségének tartanak.

Történet és háttér

A Nabucco két szálon futó története a babiloni király, Nabukodonozor őrületének és csodás gyógyulásának drámáját, valamint a zsidó nép babiloni fogságát meséli el.

Giuseppe Verdi mindössze 27 éves volt, amikor elhatározta, hogy soha többé nem ír operát – személyes és szakmai mélyponton volt. Egyedül impresszáriója unszolására olvasta el a Nabucco librettóját, és ekkor született meg az a mű, amely megváltoztatta életét, sőt, egy egész nemzetet egyesített.

A szabadságvágy és a nemzeti összetartozás örökérvényű himnusza a Héber rabszolgák kórusa – a zenei történelem egyik legikonikusabb pillanata. Verdit megihlette a zsidó nép sorsa, zenéje pedig reménysugárként világított a 19. századi Európában. A 137. zsoltár aranyszárnyú gondolata – „Va, pensiero...” – időtlen utazásra indult Izraeltől Babilonon át Európáig és tovább.

1842 tavaszára egész Milánó dúdolta a Va, pensiero... dallamát. A mű hamarosan Európa legnevesebb színházaiban is műsorra került, és Amerikában is bemutatták. A magyarországi premier 1847 januárjában zajlott a Nemzeti Színházban.

Esőnap: július 25.

Forrás és fotó: Margitszigeti Színház